a körforgásos gazdaság és a PPWR hatása a sütőipari cégekre
Az Európai Unió hulladékgazdálkodási politikája az elmúlt évtizedben gyökeres átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a hangsúly elsősorban a hulladék kezelésén – begyűjtésén, újrahasznosításán és ártalmatlanításán – volt, ma már egyre inkább a hulladék keletkezésének megelőzése, valamint az anyagok gazdaságban tartása került előtérbe.
E szemléletváltás különösen élesen jelenik meg a csomagolási hulladékok esetében, amelyek az élelmiszeriparhoz, így a pékségek mindennapi működéséhez is szorosan kapcsolódnak.
A PwC Magyarország 2024. évi „Az újrahasználható csomagolás jövője” című tanulmánya részletes számszaki adatokkal támasztja alá, hogy a jelenlegi hulladékgazdálkodási modell hosszú távon fenntarthatatlan. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió új csomagolási rendelete, a Packaging and Packaging Waste Regulation (PPWR) egységes, közvetlenül alkalmazandó szabályrendszert vezet be, amely a csomagolás teljes életciklusát új alapokra helyezi.
HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HELYZETKÉP – EURÓPAI ÉS GLOBÁLIS ADATOK
A globális hulladéktermelés növekedése az egyik legsúlyosabb környezeti kihívássá vált.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) előrejelzése szerint 2050-re a világon évente keletkező lakossági hulladék mennyisége eléri a 3,8 milliárd tonnát. Ez közel 81%-os növekedést jelent a 2023-ban mért 2,1 milliárd tonnához képest. Ez a növekedés nemcsak környezeti, hanem súlyos gazdasági terheket is jelent.
A hulladékgazdálkodás globális közvetlen költsége jelenleg megközelíti az évi 250 milliárd amerikai dollárt, amelyhez hozzáadódnak az egészségügyi és környezeti károkból fakadó indirekt költségek is. Ezekkel együtt a teljes éves teher már most eléri a 360 milliárd dollárt, és a jelenlegi trendek alapján 2050-re akár 640 milliárd dollárra is emelkedhet.
Európa a fejlett régiók közé tartozik mind a fogyasztás, mind a hulladéktermelés tekintetében. A PwC elemzése szerint az Európai Unióban az egy főre jutó lakossági hulladék mennyisége évente több száz kilogramm, és ezen belül kiemelkedő szerepe van a csomagolási hulladékoknak.
Az EU-ban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 177,8 kilogramm csomagolási hulladék keletkezett, ami azt jelenti, hogy egy uniós polgár nagyjából kétnaponta termel 1 kilogramm csomagolási szemetet.
A lakossági hulladék mintegy 25%-a közvetlenül termékcsomagolásból származik.
Anyagösszetételét tekintve globálisan a csomagolások 33%-a papír- és kartonalapú,
26%-a rugalmas műanyag, 19%-a kemény műanyag, 12%-a fém, míg az üveg aránya mindössze 6%. Az Európai Unióban ezzel szemben az üveg és a papíralapú csomagolások aránya magasabb, miközben a műanyag aránya valamivel alacsonyabb, mint a globális átlag.
A világ éves hulladéktermelése 2023-ban és előrejelzés 2050-re (milliárd tonna)
Forrás: PwC Magyarország (2024) Az újrahasználható csomagolás jövője
A HAGYOMÁNYOS HULLADÉKKEZELÉS KORLÁTAI
A jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszer három fő pillére az újrahasznosítás, az energetikai hasznosítás (égetés) és a hulladéklerakás. A PwC tanulmánya rámutat arra, hogy még optimista forgatókönyv mellett is, amely 50%-os újrahasznosítási aránnyal számol, a hulladék 25%-a továbbra is lerakókba kerülne. Ez azt jelenti, hogy a következő 25 évben több mint 20 milliárd tonnával nőhet a hulladéklerakók kapacitásigénye.
Különösen problémás a műanyag hulladék helyzete. Globálisan a műanyagok mindössze 9%-át hasznosítják újra, miközben a jelenlegi technológiák mellett egy adott műanyag csomagolás legfeljebb 2–3 alkalommal tartható újrahasznosítási körforgásban. A folyamat energiaigényes, és minden ciklus után marad vissza olyan anyag, amely végül hulladéklerakóba kerül.
A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG MINT STRATÉGIAI VÁLASZ
A körforgásos gazdaság koncepciója erre a problémára kínál rendszerszintű megoldást. Lényege, hogy az anyagok és termékek ne egyszeri használat után váljanak hulladékká, hanem eredeti formájukban, minimális feldolgozással térjenek vissza a gazdasági körforgásba.
Az újrahasználat környezeti szempontból kedvezőbb, mint az újrahasznosítás, mivel jelentősen alacsonyabb energiafelhasználással jár. A többutas csomagolási rendszerek – például újratölthető vagy visszaváltható poharak és dobozok – egy-egy csomagolás életciklusa során több kilogramm hulladék keletkezését képesek megelőzni.
Gazdasági oldalról a körforgásos megoldások stabilabb működést tesznek lehetővé, csökkentik az alapanyag-függőséget, és mérséklik a hulladékgazdálkodási költségeket.
A körforgásos gazdaság egy olyan modell, amely a jelenlegi "végy-gyárt-használ-dobj el" lineáris rendszerrel szemben arra törekszik, hogy a termékek, anyagok és erőforrások értékét a lehető leghosszabb ideig megtartsa a gazdaságban, minimalizálva a hulladékot. Lényege, hogy a termékeket megosztják, bérbe adják, javítják, felújítják, újrahasznosítják vagy újragyártják, ezzel meghosszabbítva az életciklusukat, csökkentve az új nyersanyagigényt, és csökkentve a környezeti terhelést.
A PPWR JOGSZABÁLYI KERETRENDSZERE
Az Európai Unió válasza a csomagolási hulladék problémájára a Packaging and Packaging Waste Regulation (PPWR), amely rendeleti formában, közvetlenül alkalmazandó jogszabályként lép hatályba valamennyi tagállamban. A rendelet célja a csomagolási hulladék keletkezésének megelőzése, az anyagfelhasználás csökkentése, valamint az újrahasználat elsődlegessé tétele az újrahasznosítással szemben.
A PPWR 2025. február 11-én lép hatályba, azonban rendelkezéseinek többsége 2026. augusztus 12-től válik alkalmazandóvá, míg egyes kötelezettségek eltérő időpontokban lépnek életbe. A rendelet nem igényel nemzeti átültetést, ugyanakkor a tagállamoknak végrehajtási és ellenőrzési feladatokat kell meghatározniuk.
Fontos kiemelni, hogy a PPWR nem minden gazdasági szereplőre és nem minden csomagolási típusra azonos módon állapít meg kötelezettségeket. A szabályozás egyes elemei a vállalkozás méretétől, tevékenységi körétől, valamint az érintett termék és csomagolás jellegétől függően alkalmazandók.
A Packaging and Packaging Waste Regulation (PPWR) az Európai Unió egyik legátfogóbb környezetvédelmi rendelete, amely a csomagolások teljes életciklusát – tervezéstől a felhasználáson át a hulladékká válásig – egységes szabályozási keretbe foglalja. A PPWR célja nem pusztán a hulladékkezelés javítása, hanem elsősorban a csomagolási hulladék keletkezésének megelőzése, az anyagfelhasználás csökkentése és az újrahasználat elsődlegessé tétele az újrahasznosítással szemben. A rendelet közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban, így nem igényel nemzeti átültetést, ugyanakkor jelentős alkalmazkodást követel meg a gazdasági szereplőktől. A PPWR egységesíti az eddig töredezett szabályozást, konkrét határidőket és kötelezettségeket határoz meg, különösen az élelmiszeripari és vendéglátóipari csomagolások területén, amelyek a lakossági hulladéktermelés egyik legnagyobb forrását jelentik.
A rendelet célja a csomagolási hulladék keletkezésének megelőzése, az újrahasználat kötelező arányának növelése, valamint az egyszer használatos megoldások fokozatos kivezetése.
A PPWR HATÁSA A PÉKSÉGEK GYAKORLATÁRA
2026. augusztus 12-től a vendéglátóipari tevékenységet folytató pékségeknek biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztók saját, újrahasználható edényben vihessék el az italt vagy ételt. Ennek biztosítása nem járhat magasabb árral vagy kedvezőtlenebb feltételekkel a fogyasztó számára. A saját edény elfogadása nem veszélyeztetheti az élelmiszerbiztonságot, és összhangban kell állnia az alkalmazandó élelmiszer-higiéniai jogszabályokkal, valamint a vállalkozás HACCP-rendszerével.
2028. február 12-től az érintett készételek és italok elvitelre történő értékesítése esetén a pékségeknek újrahasználható csomagolási opciót is fel kell ajánlaniuk, szervezett, rendszerszintű megoldás keretében.
2030. január 1-től a helyben fogyasztás során tilossá válik az egyszer használatos műanyag ital- és ételcsomagolások alkalmazása az érintett vendéglátóipari egységekben.
| Termék / helyzet | Jellemző gyakorlat 2026 előtt | 2026. augusztus 12-től (PPWR alkalmazandó) | 2028. február 12-től (re-use opció elvitelre) | 2030. január 1-től (helyben fogyasztás – tiltások) | Gyakorlati jelentés a pékségben (röviden) |
| Kávé/tea – helyben fogyasztás | Gyakran egyszer használatos (pl. műanyag/papír bevonatos) pohár | A vevő saját, újrahasználható edényét elvitelre és helyben is fogadni kell; nem lehet kedvezőtlenebb feltétel/ár | Elvitel esetén újrahasználható csomagolási opciót is biztosítani kell rendszerben (pl. betétdíjas) | Egyszer használatos műanyag csomagolás helyben fogyasztásnál nem alkalmazható | Átállás mosogatható csészére; elvitelre BYO + betétdíjas/re-use opció |
| Hideg ital – helyben fogyasztás | Eldobható pohár és fedél gyakori | Saját edény elfogadása (nem lehet drágább/kedvezőtlenebb); folyamat és tájékoztatás kialakítása | Elvitelre re-use csomagolás opció kötelezően felajánlandó | Egyszer használatos műanyag csomagolás helyben nem alkalmazható | Újrahasználható pohár + BYO; fedők kiváltása/újrahasználható |
| Szendvics/készétel – helyben fogyasztás | Eldobható műanyag doboz/tálca előfordul | Saját doboz elfogadása elvitelhez; feltételek nem lehetnek kedvezőtlenebbek | Elvitelre re-use (visszaváltható) doboz opció biztosítása rendszerben | Egyszer használatos műanyag csomagolás helyben nem alkalmazható | Helyben tányér/tálca; elvitelre BYO + betétdíjas dobozrendszer |
| Sütemény – helyben fogyasztás | Egyszer használatos tálca előfordul | Saját edény elfogadása (különösen elvitel esetén); tájékoztatás | Elvitelre re-use opció, ha a termék a rendelet szerinti érintett kategóriába esik (készétel/ital) | Helyben fogyasztásnál egyszer használatos műanyag csomagolás nem alkalmazható | Helyben porcelán/fém tál; elvitelre BYO lehetőség |
| Italok elvitelre | Eldobható pohár domináns | Kötelező a vevő saját edényének elfogadása; nem lehet kedvezőtlenebb feltétel/ár | Kötelező re-use opció felajánlása (rendszerben) elvitelre | A 2030-as tiltás kifejezetten a helyben fogyasztásra vonatkozik | Kétcsatornás megoldás: BYO + betétdíjas/re-use rendszer |
| Ételek elvitelre | Eldobható doboz/zacskó domináns | Kötelező a vevő saját edényének elfogadása (ahol értelmezhető); nem lehet kedvezőtlenebb feltétel/ár | Kötelező re-use opció felajánlása (rendszerben) elvitelre a készételeknél | A 2030-as tiltás a helyben fogyasztás egyszer használatos műanyag csomagolására vonatkozik | BYO + betétdíjas doboz; folyamat, higiénia, tájékoztatás |
A PPWR a hulladékgazdálkodás új korszakát jelöli ki. Nem pusztán kötelezettségeket ró a pékségekre, hanem hosszú távú irányt mutat egy gazdaságilag és környezetileg is fenntarthatóbb működés felé.
Szerző: Gutti Gabriella
Források:
PwC Magyarország (2024) Az újrahasználható csomagolás jövője
PwC Magyarország, Budapest, 2024. Tanulmány módszertani és szakmai vezető: Molnár Léna.
United Nations Environment Programme (UNEP)
Global Waste Management Outlook / Global Waste Outlook
ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP).
Regulation (EU) 2025/40 of the European Parliament and of the Council
on packaging and packaging waste (Packaging and Packaging Waste Regulation – PPWR)
