
PFAS-korlátozás, meglévő készletek, beszállítói dokumentáció és saját márkás csomagolások – mire kell most figyelni?
A Pékmester 2026. januári számában már részletesen foglalkoztunk az Európai Unió új csomagolási rendeletével, a PPWR-rel, és bemutattuk azokat a változásokat, amelyek a következő években a sütőipari vállalkozások csomagolási gyakorlatát is fokozatosan átalakítják. Szó volt a körforgásos gazdaság térnyeréséről, az újrahasználható megoldások előtérbe kerüléséről, valamint a pékségeket és vendéglátóhelyeket érintő későbbi kötelezettségekről.
2026. augusztus 12-én megkezdődött az (EU) 2025/40 rendelet – Packaging and Packaging Waste Regulation, azaz PPWR – általános alkalmazása. Ebben a cikkünkben nem a rendelet egészét vesszük újra végig. A januári cikk folytatásaként azokra a gyakorlati kérdésekre koncentrálunk, amelyek közvetlenül érinthetnek egy sütőipari vállalkozást: milyen új követelmény vonatkozik az élelmiszerrel érintkező csomagolásokra, érintettek lehetnek-e a pékségekben használt papírok és dobozok, mi történik a korábban beszerzett készletekkel, és mire kell figyelni a következő csomagolóanyag-rendelésnél.
A pékségek számára az egyik legkézzelfoghatóbb, 2026 augusztusától alkalmazandó változás a per- és polifluorozott alkil anyagokra, közismert rövidítéssel a PFAS-okra vonatkozó korlátozás.
Új korlátozás az élelmiszerrel érintkező csomagolásoknál
A PPWR 5. cikkének (5) bekezdése alapján 2026. augusztus 12-től nem hozható forgalomba olyan élelmiszerrel érintkező csomagolás, amely a rendeletben meghatározott határértékkel egyenlő vagy azt meghaladó koncentrációban tartalmaz ilyen anyagokat. A jogszabály három értéket határoz meg: 25 ppb-t egy adott PFAS-ra, 250 ppb-t a célzott vizsgálattal mért PFAS-ok összegére, valamint 50 ppm-et a PFAS-ok – a polimer PFAS-okat is magában foglaló – teljes mennyiségére.
A szabály azért különösen fontos a sütőipar számára, mert a PFAS-anyagokat víz- és zsírtaszító tulajdonságuk miatt korábban többféle élelmiszer-csomagolásban alkalmazták. Az Európai Bizottság 2026. augusztus 11-én kiadott hivatalos tájékoztatója példaként kifejezetten felsorolja az elviteles ételdobozokat, gyorséttermi csomagolópapírokat, mikrohullámú popcornzacskókat, pékségi papírokat és pizzás dobozokat is.
A mostani előírás tehát nem csak a műanyag csomagolásokat érintheti: papír- és kartonalapú termékek is a szabály hatálya alá kerülhetnek. Egy pékségben ilyen lehet például a zsírosabb péksüteményhez használt speciális papír, egy szendvics csomagolása vagy bizonyos süteményes és elviteles dobozok.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden papírzacskó vagy kartondoboz problémás, és azt sem, hogy a pékségnek minden egyes csomagolóanyagot saját maga kell laboratóriumban bevizsgáltatnia. Az adott csomagolóanyag összetétele és megfelelősége a döntő. A gyakorlati feladat ezért elsősorban a beszállítói információk és a termékhez kapcsolódó megfelelőségi dokumentáció ellenőrzése.
Az alkalmazás kezdete előtt az egyik legfontosabb gyakorlati kérdés az volt, mi történik azokkal a csomagolóanyagokkal, amelyeket a vállalkozások korábban már megvásároltak.
Erre az Európai Bizottság PPWR végrehajtását segítő hivatalos útmutatója ad részletes választ. Az útmutató szerint a rendelet nem állapít meg általános átmeneti időszakot a PFAS-tartalmú csomagolások készleteinek kifuttatására. A döntő kérdés ugyanakkor nem egyszerűen az, hogy mikor gyártották vagy mikor vásárolta meg a pékség az adott csomagolást, hanem az, hogy mikor történt a jogszabály szerinti forgalomba hozatal.
Azok az élelmiszerrel érintkező csomagolások, amelyeket 2026. augusztus 12. előtt már forgalomba hoztak az Európai Unió piacán, a piacon maradhatnak, és kizárólag az új PFAS-korlátozás miatt nem kell őket visszahívni. Az augusztus 12. után forgalomba hozott élelmiszer-csomagolásoknak viszont már meg kell felelniük az új határértékeknek.
Mi legyen a már raktáron lévő csomagolással?
A Bizottság útmutatója szerint a forgalomba hozatal időpontja a különböző csomagolástípusoknál eltérhet. Az úgynevezett szervizcsomagolások – például az értékesítés helyén megtöltött zacskók, csomagolópapírok vagy elviteles dobozok – általában már üres állapotban forgalomba kerülnek. Más élelmiszer-csomagolásoknál viszont a megtöltés vagy lezárás is meghatározó lehet.
Ezért önmagában az, hogy a pékség egy csomagolóanyagot 2026. augusztus 12. előtt vásárolt meg, még nem minden esetben elegendő a megfelelőség megítéléséhez. Nagyobb korábban beszerzett készletnél a gyártási vagy beszerzési dátum mellett a csomagolás jogi státuszát és PFAS-megfelelőségét is célszerű a beszállítóval írásban tisztázni.
Mit kérjen a beszállítótól – és mi kötelező?
A PPWR 16. cikke a csomagolás megfelelőségének igazolását információs és dokumentációs láncra építi: a csomagolás vagy csomagolóanyag beszállítójának az előállító rendelkezésére kell bocsátania minden olyan információt és dokumentációt, amely szükséges annak igazolásához, hogy a csomagolás megfelel a rendeletnek.
Itt fontos különválasztani a jogszabályi kötelezettséget és a célszerű beszerzési gyakorlatot. Nem minden pékség minősül automatikusan PPWR szerinti előállítónak, ezért nem állítható általánosan, hogy minden pékségnek minden csomagolóanyaghoz laborvizsgálati jegyzőkönyvet kell kérnie. A vállalkozás szerepe attól is függ, milyen csomagolást vásárol, illetve saját neve vagy márkája alatt tervezteti-e vagy gyártatja-e azt.
Beszerzőként ugyanakkor célszerű írásban megerősítést kérni arról, hogy a közvetlenül élelmiszerrel érintkező csomagolóanyag megfelel-e az (EU) 2025/40 rendelet rá alkalmazandó követelményeinek, ezen belül a PFAS-korlátozásnak. A nyilatkozat vagy más megfelelőségi dokumentum akkor használható igazán jól, ha egyértelműen kapcsolódik a megrendelt termékhez vagy cikkszámhoz.
Ez nemcsak megfelelőségi, hanem beszerzési kockázatkezelési kérdés is. Beszállítóváltásnál, összetettebb csomagolóanyagoknál és saját márkás megoldásoknál különösen fontos, hogy a vállalkozás dokumentálja, milyen csomagolóanyagot, kitől és milyen megfelelőségi információk alapján szerzett be.
Saját logós zacskó vagy doboz?
Külön figyelmet igényelnek azok a pékségek, amelyek saját márkás, egyedi grafikával ellátott zacskót, süteményes dobozt vagy más csomagolást terveztetnek és gyártatnak.
A PPWR előállítói fogalma ugyanis nem minden esetben azt a vállalkozást jelenti, amely fizikailag elkészíti a csomagolóanyagot. A rendelet szerint amennyiben egy természetes vagy jogi személy saját neve vagy védjegye alatt terveztet vagy gyártat csomagolást vagy csomagolt terméket, fő szabály szerint ő minősül előállítónak. Vagyis egy saját logóval gyártatott zacskó PPWR-szempontból nem feltétlenül ugyanolyan helyzetet jelent, mint egy kész, szabványos csomagolóanyag egyszerű megvásárlása.
A mikrovállalkozásokra speciális szabály vonatkozik. Ha a saját neve vagy védjegye alatt csomagolást terveztető vagy gyártató vállalkozás mikrovállalkozás, és a csomagolást számára szállító vállalkozás az előírt feltételek szerint ugyanabban a tagállamban található, akkor a rendelet alapján a csomagolás beszállítója minősül előállítónak. A Bizottság 2026-os útmutatója külön is részletezi ezt az esetet.
Egyedi csomagolás megrendelésekor ezért már a szerződéses és tervezési szakaszban célszerű egyértelműen rögzíteni, hogy a PPWR alapján melyik fél minősül előállítónak, és melyik félnél áll rendelkezésre a csomagolás megfelelőségét alátámasztó dokumentáció.
A csomagoláson szereplő adatokra is figyelni kell
A PPWR új azonosítási kötelezettségeket is meghatároz az előállítók számára. A 15. cikk szerint az előállítóknak többek között biztosítaniuk kell a csomagolás azonosíthatóságát, és fel kell tüntetniük meghatározott kapcsolattartási adataikat. A rendelet lehetővé teszi, hogy bizonyos információk QR-kódon, más adathordozón vagy – ha a csomagolás ezt nem teszi lehetővé – kísérő dokumentumban jelenjenek meg.
A Nébih 2026. július 7-én közzétett szakmai állásfoglalása külön foglalkozik azzal, hogyan lehet a PPWR szerinti csomagolás-előállítói azonosítást összehangolni az élelmiszerjelölési szabályokkal. A hivatal hangsúlyozza, hogy a kétféle adat eltérő célt szolgál: az élelmiszerjelölés a fogyasztó tájékoztatását, míg a PPWR szerinti adat a csomagolás nyomon követhetőségét szolgálja. A Nébih ezért azt tartja célszerűnek, hogy a PPWR szerinti azonosítás elkülönüljön az élelmiszer felelős vállalkozójára vonatkozó információktól; erre például QR-kód vagy más adathordozó is használható.
A Nébih azt is rögzíti, hogy ez szakmai állásfoglalás, jogi kötelező erővel nem rendelkezik. Ettől függetlenül az élelmiszer-vállalkozások számára fontos gyakorlati iránymutatást ad arra, hogyan kerülhető el a kétféle vállalkozói azonosítás összetévesztése.
Mi következik ezután?
A januári cikkben bemutatott hosszabb távú változások továbbra is előttünk állnak: a PPWR több lépcsőben vezeti be az új követelményeket.
Fontos azonban, hogy a következő kötelezettségek nem automatikusan minden pékségre vonatkoznak. Azt kell vizsgálni, hogy az adott vállalkozás az érintett tevékenység tekintetében a vendéglátási ágazatban működő végső forgalmazónak minősül-e, és elviteles italt vagy fogyasztásra kész ételt forgalmaz-e. Az érintett vállalkozásoknak 2027. február 12-ig rendszert kell biztosítaniuk arra, hogy a fogyasztó saját tárolóedényét használhassa. Az ilyen vásárlás nem történhet magasabb áron vagy kedvezőtlenebb feltételekkel, és a lehetőségről az értékesítés helyén tájékoztatni kell a fogyasztót.
Ezt követően 2028. február 12-ig az érintett vendéglátási végső forgalmazóknak az elviteles italok és fogyasztásra kész ételek esetében újrahasználható csomagolásban történő vásárlási lehetőséget is biztosítaniuk kell egy újrahasználati rendszer keretében.
A PPWR tehát nem egyetlen időpontban változtatja meg a csomagolási gyakorlatot. A folyamat több évig tart, de az első, a sütőipar számára is közvetlenül érzékelhető követelmények 2026 augusztusában már alkalmazandóvá váltak.
A PPWR alkalmazása most lépett át igazán a gyakorlatba. A pékségek számára ezért a következő időszak legfontosabb feladata, hogy a csomagolóanyagok beszerzését már tudatosabban, a megfelelőségi szempontokat is figyelembe véve kezeljék. Aki most rendezi a beszállítói dokumentációt, tisztázza a saját márkás csomagolásokhoz kapcsolódó felelősségi köröket, és a következő rendeléseknél már ezekre a szempontokra is rákérdez, sok későbbi bizonytalanságot előzhet meg.
Szerző: Gutti Gabriella
Források:
Európai Bizottság, Környezetvédelmi Főigazgatóság: New EU rules on packaging enter into application
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/40 rendelete a csomagolásról és a csomagolási hulladékról
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal: szakmai állásfoglalás a PPWR és az élelmiszerjelölési kötelezettségek összehangolásáról
