
beszámoló a XV. Szent István-napi Kenyérverseny második fordulójáról
Kevés olyan szakmai alkalom van, amikor ennyire koncentráltan láthatóvá válik, merre tart a hazai pékszakma. A XV. Szent István-napi Kenyérverseny sajtónyilvános második fordulója ilyen pillanat volt. 2026. május 7-én, Budapesten, a felújított Hotel Benczúr rendezvényközpontban egy térben jelent meg mindaz, ami ma a magyar kenyeret formálja: hagyomány, technológiai tudatosság, kísérletezés és egyre határozottabb szakmai irányok.
A jubileumi, tizenötödik alkalommal megrendezett verseny rekord érdeklődésre tartott számot. Összesen 26 sütőipari vállalkozás nevezett, 86 termékkel, a három kategóriában. Ebből a mezőnyből választotta ki a szakmai zsűri azt a 33 terméket, amely a döntőbe, azaz a második fordulóba jutott. Ez a szám önmagában is jelzi, hogy a verseny ma már nemcsak rangos, hanem valódi szakmai tétje is van.
A döntő mezőnye világosan kirajzolta a jelenlegi tendenciákat. Nemcsak jól elkészített termékek jelentek meg, hanem tudatos koncepciók. A résztvevők egy része a hagyományos technológiákhoz nyúlt vissza, mások új alapanyagokkal vagy eljárásokkal kísérleteztek – de a közös pont minden esetben a minőség iránti következetes igény volt.
Azonos kérdések, különböző válaszok
A verseny egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a különböző méretű pékségek közötti különbségek egyre kevésbé szemléletbeli kérdések. A kézműves műhelyek és a nagyobb üzemek eltérő kapacitással dolgoznak, de ugyanazokra a problémákra keresik a választ: hogyan lehet stabil minőséget tartani, hogyan lehet reagálni a fogyasztói elvárásokra, és hogyan lehet mindezt úgy megtenni, hogy a termék megőrizze saját karakterét.
A nevezések földrajzi szórása országos képet mutatott, ami jól tükrözi a verseny széles bázisát. Külön figyelmet érdemel, hogy a résztvevők közel harmada első alkalommal indult a versenyen, ami egyértelműen jelzi a megújulási folyamatot.
Három kategória – három fókusz
A verseny struktúrája továbbra is három pillérre épül. A Szent István-napi kenyér kategória a hagyományos értékek mentén szerveződik: magyar alapanyagok, kovászos technológia, többféle liszt használata és a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak való megfelelés alapkövetelmény. Ez a kategória nemcsak szakmai, hanem szimbolikus jelentőséggel is bír, hiszen az államalapítás ünnepéhez kapcsolódik.
Az Innovatív kenyér kategóriában az újítás kap hangsúlyt, de az idei mezőny alapján egyértelmű: a szakma túllépett az öncélú kísérletezésen. Az értékelhető innováció mögött ma már funkció áll – egészségtudatos megközelítés, technológiai finomhangolás vagy új alapanyagok tudatos alkalmazása.
A Leveles sétáló sütemény kategória esetén a látvány, a textúra és a praktikus fogyaszthatóság egyaránt fontos. Az idei fordulóban ebben a kategóriában is erősödött a szakmai fegyelem: kevesebb volt a túlkomponált termék, és több az átgondolt, jól kivitelezett megoldás.






A zsűrizés mint szakmai garancia
A verseny egyik alapelve az anonim zsűrizés, amely biztosítja, hogy a döntések kizárólag a termékek minősége alapján szülessenek meg. A bírálók egyéni pontozással dolgoznak, az eredmények összesítése zárt rendszerben történik. Ez a módszer nemcsak átláthatóságot, hanem szakmai hitelességet is garantál.
A zsűri összetétele jól tükrözi a verseny súlyát: pékmesterek, technológiai szakemberek, oktatási intézmények képviselői és élelmiszeripari döntéshozók egyaránt részt vesznek a munkában. Ez a sokszempontú értékelés teszi lehetővé, hogy a bírálat komplex képet adjon a termékekről.





Borbás Marcsi a rendezvény házasszonya
A második forduló háziasszonya Borbás Marcsi volt, akit a közönség elsősorban televíziós műsoraiból ismer. Prima Primissima díjas alkotóként évek óta meghatározó szereplője a hazai gasztronómiának, különösen a hagyományőrzés és a vidéki értékek bemutatásában. Munkájának egyik sajátossága, hogy a hétköznapi, sokak számára ismerős ízeket és történeteket úgy tudja megmutatni, hogy közben azok mögött a szakmai tartalom is érthető marad.

A kenyérversenyhez ráadásul nemcsak műsorvezetőként kapcsolódott: az első fordulóban a bírálóbizottság munkájában is részt vett, így közvetlen rálátása volt a szakmai értékelés szempontjaira. Ez a tapasztalat külön hitelességet adott a jelenlétének, hiszen a rendezvényen nemcsak végigkísérte a programot, hanem kérdései és rövid beszélgetései révén segített abban, hogy a verseny ne csak a szakmának szóljon, hanem a nagyközönség számára is követhető és értelmezhető legyen.
Különösen a tavalyi nyertesekkel készült mini interjúk mutatták meg ezt a szerepet. Ezekben nemcsak az eredmények hangzottak el, hanem az is, milyen munka áll egy-egy termék mögött, hogyan változott annak fogadtatása, és mit jelentett a verseny a pékségek számára.
A 2025-ös díjazott termékek bemutatása világosan megmutatta, hogy a versenynek valódi utóélete van. Az Alföldi Pajta kenyér a tönkölybúza tudatos használatával a hagyomány és az egészségtudatosság találkozását képviseli. A Mediterrán kenyér az olívaolaj beemelésével új irányt nyitott, míg az Augusztusi álom a kreatív termékfejlesztés lehetőségeit mutatta meg.
Ezek a példák nem elszigetelt sikerek, hanem iránytűk: jól látható, hogy az idei mezőny több ponton ezekhez a gondolatokhoz kapcsolódik.
Technológiai fordulat a mezőnyben
A 2026-os döntő egyik legmarkánsabb jellemzője a technológiai tudatosság erősödése volt. Egyre több terméknél jelenik meg a hosszú kovászérlelés, a kontrollált hőmérsékletű kelesztés és a tudatosan felépített tésztakezelési folyamat.
Ez a technológiai szemléletváltás azt mutatja, hogy a szakma egyre inkább folyamatokban gondolkodik, nem csupán receptekben.
Egyértelmű irányok
Az elmúlt évek alapján több tendencia is egyértelműen kirajzolódik. A kovászos technológia mára alapvetéssé vált. Az egészségtudatos szemlélet folyamatosan erősödik. Az alternatív gabonák – különösen a tönköly – stabilan jelen vannak. Emellett egyre nagyobb jelentőséget kap a termékek mögötti történet és identitás.
Több mint verseny
A Szent István-napi Kenyérverseny jelentősége túlmutat a helyezéseken. A rendezvény egyszerre szakmai fórum, visszajelzési rendszer és inspirációs tér. Ahogyan Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke fogalmazott: „A kenyérverseny nem csupán megmérettetés, hanem a szakma egyik legfontosabb ünnepe, amely egyszerre őrzi a hagyományokat és mutat irányt a jövő számára.”
Ahol a nyertes termékek találkoznak a közönséggel
A kenyérverseny második fordulója valójában csak egy állomás. A folyamat a nyár folyamán teljesedik ki, amikor a díjazott termékek kilépnek a szakmai közegből, és közvetlenül a fogyasztókkal találkoznak.
A hagyományoknak megfelelően a verseny csúcspontja az Országházban megrendezett ünnepélyes eredményhirdetés, ahol hivatalosan is bemutatják az adott év Szent István-napi kenyerét és a további kategóriák győzteseit.
A történet azonban itt sem ér véget. A következő fontos állomás a Magyar Ízek Utcája, amely augusztus 18–20. között a főváros egyik leglátogatottabb gasztrokulturális rendezvénye. Itt már nem a zsűri, hanem a közönség „dönt”: a látogatók személyesen kóstolhatják meg a győztes kenyereket és süteményeket. A rendezvény több százezer érdeklődőt vonz, és a Kárpát-medence gasztronómiai sokszínűségét mutatja be, több mint száz kiállítóval.
A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyertes termékek iránt kiemelkedő az érdeklődés, sokan kifejezetten ezek miatt keresik fel a rendezvényt. A bemutatás nemcsak kóstoltatásból áll: a pékségek képviselői személyesen beszélnek a termékekről, az alapanyagokról és a technológiáról, így a szakmai tartalom közvetlenül is eljut a fogyasztókhoz.
Ez a két esemény – a parlamenti bemutató és a Magyar Ízek Utcája – együtt adja meg a verseny valódi súlyát. Az egyik a szakmai és állami elismerést jelenti, a másik a közönség visszajelzését. A kettő együtt mutatja meg, hogy egy termék nemcsak technológiailag jó, hanem valóban működik is a piacon.
A tapasztalatok szerint a díjazott kenyerek nem maradnak meg egyszeri sikerként, országos forgalmazásba kerülnek, sőt, egyes termékek rövid időn belül több tucat üzlet kínálatába megtalálhatóak lesznek. Így a verseny hatása messze túlmutat az eseményen: közvetlenül alakítja a hazai kenyérkínálatot és a fogyasztói szokásokat is.
Szerző: Gutti Gabriella
Fotó: Juhász Melinda, Princz Mihály
