A környezetvédelmi biztosítás olyan biztosítási termék, amely a szerződő fél hulladékgazdálkodási tevékenységével összefüggésben okozott, előre nem látható környezeti károk elhárításának finanszírozására szolgál.

A biztosítást úgy kell megkötni, hogy a kockázatviselés a tevékenység vagy üzemeltetés megkezdésének időpontjára nézve megkezdődjön.

A környezetvédelmi felelősségbiztosítás területi hatálya Magyarország területére terjed ki.

A környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett a káresemény bekövetkeztéről haladéktalanul tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot.

A környezetvédelmi biztosításra kötelezett a környezetvédelmi biztosítás felhasználása esetén - a kárelhárítás befejezését követő 30 napon belül - tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot a kárelhárítás módjáról és a felhasznált környezetvédelmi biztosítás mértékéről.

A hulladéktermelő gazdálkodó szervezet biztosítási káreseményenként és időszakonként legalább 10 millió forint összegben köteles környezetvédelmi biztosítást kötni abban az esetben, ha bármely telephelyén a képződött és birtokolt hulladék éves mennyisége veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot, nem veszélyes hulladék esetén a 2000 kg-ot meghaladja.

Annak a gazdálkodó szervezetnek, amely egyidejűleg hulladéktermelőnek minősül, a környezetvédelmi biztosítást a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végzőkre vonatkozó szabályok szerint köti meg.

A környezetvédelmi biztosítás összegét az alábbi képlet szerint kell meghatározni telephelyenként a legmagasabb biztosítási összegre: B=A*V*T

Ahol

• B: a környezetvédelmi biztosítás minimális összege káreseményenként és időszakonként,
• A: alapérték, amelynek összege: tízmillió forint,
• V: veszélyességi szorzó,
• T: területi szorzó. 

Pénzügyi biztosíték (nem releváns a sütőipari cégeknél)

Az, akinek a tevékenységéből hulladék képződik, hulladéktermelőnek minősül, és ha a képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén egy éven túl végzi, hulladékgazdálkodási engedélyt kell beszereznie és a hulladék mennyiségével arányos pénzügyi biztosítékot kell képeznie.

A pénzügyi biztosíték formáját maga választja meg a következők közül:

• biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény, biztosító által nyújtott kezesi biztosítás, garancia,
• a hitelintézet által nyújtott bankgarancia, vagy
• hitelintézetnél letétként elhelyezett pénzösszeg.

 A pénzügyi biztosíték mértékét a következő képlet alapján állapítja meg, és ezen összegnek megfelelő pénzügyi biztosítékot köteles képezni: B=A*K

Ahol

• B: a pénzügyi biztosíték mértéke,
• A: az alap pénzügyi biztosíték összege, amelynek összege 1 000 000 Ft,
• K: a kockázati tényező.