TAGNAK JELENTKEZEM!

2025.04.09.

Milyen jogszabályi, adózási változásokra számíthatunk 2025-ben?

Híreink

Jogszabályi változások 2025

A 2025-ös év számos jelentős jogszabályi és gazdasági változást hoz magával, amelyek kihívásokat és lehetőségeket tartogatnak mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek számára. A kötelező minimálbér emelés, adózási szabályok módosulása, valamint a piaci és munkaerőpiaci trendek mind jelentős hatással vannak a cégek működésére és versenyképességére. A lenti összefoglaló célja, hogy áttekintést nyújtson az idei évben bekövetkező fontos változásokkal kapcsolatban, segítve ezzel az érintetteket a változások hatékony kezelésében.

Kötelező minimálbér emelés

A kormány, munkaadók és a munkavállalók közötti megegyezés eredményeként módosult a kötelező minimálbér és a garantált bérminimum összege. A 2025-ös évre vonatkozó bérösszegeket már 2024. november végén nyilvánosságra hozták, de a pontos pénzügyi tervezés csak a hivatalos kormányrendelet megjelenése után indulhatott el.

2024. december 12-én megjelent Magyar Közlöny 127. számának 394/2024. (XII.12 Kormány rendelete alapján 2025. január 1-jétől a minimálbér összege teljes munkaidős foglalkoztatás esetén havonta 290.800 forintra emelkedik. Heti bérezés esetében ez 66.860 forintot, napi bér tekintetében 13.380 forintot, míg órabérként 1.672 forintot jelent. Az emelés mértékének köszönhetően a korábbi évhez képest 9 százalékos növekedés valósul meg.

A középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében a garantált bérminimum összege 2025. január 1-jétől tovább emelkedik. Ennek megfelelően havi szinten 348.800, heti elszámolásnál 80.190, napi bér esetén 16.040, óránkénti díjazásnál pedig 2.005 forintot kell alkalmazni. Az emelés mértéke az előző évhez viszonyítva 7 százalék, amely a munkáltatók és munkavállalók számára egyaránt meghatározó tényező a bérkalkuláció és munkaerő-gazdálkodás tervezésében.

A 2025-ös évben a közterhek tekintetében nem figyelhető meg változás, ezáltal a személyi jövedelemadó mértéke továbbra is 15 százalék, a társadalombiztosítási járulék 18,5 százalék, míg a szociális hozzájárulási adó 13 százalék marad. Mivel az adókulcsok és járulékterhek változatlanok, a munkáltatók és munkavállalók a korábbi év pénzügyi feltételei alapján tervezhetik a bérekkel kapcsolatos költségeiket és nettó jövedelmi viszonyaikat.

Járulékfizetési alsóhatár

A munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében a kötelező járulékok minimum alapja a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30%-a, így 2025. január 1-jétől 87 240 Ft után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót.

Az egyéni és társas vállalkozókra vonatkozóan a minimálbér módosulása szintén befolyásolja az adó- és járulékfizetési kötelezettségeket, az alábbiak szerinti módon:


• A társadalombiztosítási járulék alapja (18,5%) az adott hónap első napján érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum teljes összege.
• a szociális hozzájárulási adó (13 %) alapja a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér / garantált bérminimum 112,5 %-a, azaz 327 150 Ft / 392 400 Ft (SZOCHO: 42 530 Ft / 51 012 Ft).

Egyszerűsített foglalkoztatás

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében létesített munkaviszonyban a minimálisan fizetendő órabér a következőképpen alakul:

• Szakképzettséget nem igénylő munkakörben legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, azaz 1 421 Ft/óra,
• Szakképzettet igénylő munkakörben a garantált bérminimum 87%-a, azaz 1 744 Ft/óra.

2025.ben január 1-jétől a napi mentesített keretösszeg az alábbiak szerint alakul (Efo tv. 9. § (2) bekezdés):
• Szakképzettséget nem igénylő munkakörben: 17 394 Ft,
• Középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörben: 20 852 Ft.

A közteher mértéke 2025. január 1-jétől (Efo tv. 8. § (2) bekezdés) az alábbiak szerint változik:
• Alkalmi munkavállaló foglalkoztatásakor: 2 900 Ft/nap,
• Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkák esetében: 1 500 Ft/nap,
• Filmipari statiszták tekintetében: 8 700 Ft/nap.

Adómentesen adható juttatások

Az alábbiakban a 2025-től adható, adómentes juttatások legfontosabb típusait és azok közterheivel kapcsolatos részletes információit ismertetjük.

• Óvodai és bölcsődei költségtérítés (amennyiben a számla a munkáltató vagy a munkavállaló nevére szól);
• Kulturális eseményekhez, mint például múzeumok, színházak, cirkuszok, tánc- és zeneművészeti előadások belépőjegyére, bérletére nyújtott juttatás: évente a minimálbér összegéig, 2025-ben legfeljebb 290 800 Ft;
• Sportrendezvényekre szóló belépőjegy vagy bérlet: évente a minimálbér összegéig, 2025-ben legfeljebb 290 800 Ft;
• A kötelező visszaváltási rendszer keretében a forgalmazó által kifizetett és juttatott visszaváltási díj magánszemély számára;
• A kifizető által megvásárolt, visszaváltási díjas termékek átadása bármely módon magánszemély számára;
• Kárpótlás, kártalanítás és sérelemdíj (ha nem peren kívüli egyezség eredménye, illetve nem jövedelempótló jellegű kártalanítás vagy kárpótlás);
• Diákhitel törlesztés: a munkavállaló számára korlátozás nélkül adható, a törlesztés mértékéig, de kizárólag a hallgatói hitelszerződésekhez kapcsolódó, kötött felhasználású hitel esetén.

Személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót érintő változások 2025-től

2025. január 1-től életbe léptek a családi adókedvezmény mértékének duplázására vonatkozó változások, beleértve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelők többletkedvezményét is. Ennek értelmében, 2025 júliusától és 2026 januárjától fokozatosan megduplázódik a kedvezmény mértéke.

Emellett a cafeteria-rendszer is új elemekkel bővül. Megjelenik az Aktív Magyarok alszámla, amelyre a munkáltató évente 120 000 forintot utalhat. A SZÉP-kártya egy része 2025-ben lakásfelújításra is felhasználható, míg a 35 év alatti munkavállalók számára évente akár 1,8 millió forint mértékű lakhatási támogatás is adható.

Az adózásban több kedvező változás is bevezetésre kerül az idei évtől kezdődően. A nyugdíjpénztári megtakarítást 2025. január 1. és 2025. december 31. között lehet lakáscélra használni, melyhez legfeljebb 3 alkalommal, tömbösítve kérhető nyugdíjpénztári kifizetés.

Emellett a start-up cégek számára előnyös módosítás, hogy a szellemi tulajdon, például szabadalmak, vagy egyéb innovációk bevitele a vállalkozásba mentesül az adófizetési kötelezettség alól. A borravaló, a munkáltató által biztosított sportolási lehetőségek és a Diákhitel II. törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás szintén adómentes lesz.

A munkaerőpiacra lépők kedvezményes időszaka három évről másfél évre csökken, míg a tartós befektetési számlák esetében a három éven belüli pénzkivétel 13%-os, a három és öt év közötti kivétel pedig 8%-os adóterhet von maga után. A szakirányú oktatás szabályai is szigorodnak, a kedvezmény igénybevételéhez a hallgatóknak legkésőbb a második vizsgaidőszakban le kell tenniük a szakmai vizsgát.

Az új intézkedések elsődleges célja a családok támogatása, a fiatalok lakhatási helyzetének javítása, valamint gazdaság ösztönzése.

Hulladékszabályokkal kapcsolatos módosítások

2025. január 1-jétől módosult a veszélyes hulladékokra vonatkozó 225/2015. (VIII. 7.) Kormányrendelet, különös tekintettel az elszállítás dokumentációs előírásaira. Az életbe lépő változások a 2025-ös hulladékgazdálkodási szabályzatokat is érintik.

A hulladékkezelők és kereskedők kötelesek megőrizni a rájuk vonatkozó példányt, és annak másolatát 30 napon belül továbbítani a hulladék átadójának. Amennyiben az átadó és a szállító személye azonos, a szabályozás értelmében nem szükséges a szállítási lap másolatának elektronikus úton történő továbbítása a hulladék átadójának.

Jelentős módosítás, hogy a hulladékminősítési eljárás folyamata egyszerűsödött: a Hulladékminősítő Bizottság megszűnésével már nem szükséges szakvéleményt kérni, vagy beszerezni a hulladék minősítéséhez. Az SZ-lap és Gy-lap formája, valamint kitöltési szabályaival kapcsolatban azonban nem történt változás.

Új előírás, hogy az oktatási vagy művészeti célra készült, hulladékból előállított tárgyakat hatósági nyilvántartásba kell venni. Kizárólag nem veszélyes hulladék használható fel, és az éves mennyiség mértéke legfeljebb egy tonna lehet.

Emellett a hulladéktermelő és a MOHU közötti megállapodás feltételei szigorodtak: míg korábban évi 50.000 tonnánál több hulladék képződése esetén volt kötelező, mostantól már 5.000 tonna felett is szükséges a szerződéskötés. A jogszabály továbbá pontosítja az elhagyott hulladék felszámolására vonatkozó hatósági intézkedéseket.

A gépjárművekre vonatkozó adókötelezettségek változásai 2025-től

A 2024. évi LV. törvénnyel több fontos változás történt a gépjárművek adózásában. Az új szabályok szerint a gépjárműadó és a cégautóadó összegét a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindex alapján fogják meghatározni. Ennek eredményeként 2025-től a gépjárműadó 4,1%-kal emelkedik, míg a cégautóadó 20%-os növekedésére is számítani lehet, mivel az adó mértéke a gépjármű teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától függően változik.

A hibrid autók esetében is változások további léptek életbe. A 2024. szeptemberi módosítások értelmében a plug-in hibrid autók nem minősülnek környezetkímélő gépjárműnek, így a gépjárműadóból való mentességük megszűnik, ugyanakkor a 2024. december 31. előtt forgalomba helyezett plug-in hibridek továbbra is mentesülnek a gépjárműadó alól 2026. december 31-ig.

A gépjárművekkel kapcsolatos illetékek szabályai is átalakulnak. 2025-től kezdődően a gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó illetékeket a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindex alapján fogják korrigálni. Az új mértékeket a közzétételt követően kell alkalmazni. Az illetékek mértéke a gépjármű teljesítményétől is függ, így várhatóan a nagyobb teljesítményű autók után magasabb illetéket kell majd fizetni.

A regisztrációs adó szabályai szintén változáson mennek keresztül, és a gépjárművekre vonatkozó kedvezmények is módosulnak. A hibrid és plug-in hibrid gépjárművek esetében a regisztrációs adómentesség 2025 januárjától kivezetésre kerül, és a gépjárművek után az adót a fogyasztói árindex figyelembevételével kell majd megfizetni.

Szerző: Bábel Ádám

Cikkünk a Pékmester újság 2025. január- februári számában is olvasható, mely az alábbi linken rendelhető meg.

Hírlevél tagoknak

Hírlevél Érdeklődőknek

Szeretne hirdetni a Pékmester lapban?

Vállalata híreit országos szinten juttatjuk el a megfelelő célcsoporthoz. Kattintson a részletekért!
crossmenuchevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram